szilveszter

Ma kellene összegezni, fogadalmakat tenni.....
Azt hiszem, ma nem megy. Délelött sütöttem, dllben elszaladtam K-vel vásárolni, most itthon molyolok.
Azt hiszem, két "fontos" dolog vált be:))))))))Az egyik:minden hónap első napján cserélek ágyneműt. Így nincs hülyülés, elfelejtés. A másik is legalább ennyira katartikus:hétfőn és csütörtökön kell locsolni....Akkor rend van, nem száradnak el, és nem felejtem el.
Lassan mániámmá vált, mindent rendbe akarok tenni. Tegnap este a számlákat raktam rendbe.
Igaz, ez a mániákus rendrakás az életemben kissé terhes magamnak is.....És mit szeretnék??Elsősorban munkát. Sokat, folyamatosat és élvezhetöt. Hogy tudjak időben és anyagilag is tervezni...
Aztán K élete kicsit normalizálódjon. Vagy tudjam-sejtsem, neki mi a normális. Szeretném, ha lenne egy babája. Ebben biztos vagyok, ő is szeretné.
Cs csak nyugodjon meg, és találja ki magát. Nem a srácokat, neki önmagával legyen elképzelése. És tudjunk egy kicsit leszakadni egymásról.

Ugye nem nagy kérések!!!!!

karácsonyi rágócsont

Bizony, itt van, megkaptuk ajándékba...
Történt, hoyg Öa napokon belül bemegy a kórházba. Ennek több hónapos saga-előzménye van pro-kontra. Az alap:elfogyott a pénz /és az ápolók türelme/, ezt jeleztük, és elkezdödtek az
kórházi lét feltételeinek intézése.
A baj csak az, hogy ez nem csak általunk lett elkezdve, hanem a "különböző érdekcsoportok által", un gerilla akcióban. Ezek a szervezkedések nem voltak egyeztetve, a jó szándékok által vezérelt szervezkedések vádaskodásba, egymás letiprásában, és a barátok rokonok egy-
más ellen uszítását eredményezte. Ez a vihar egyre jobban dagadt, és már nem beszéltünk egymással, csak ritkán és akkor is inkább üvöltöztünk....És mindenki csak Magdusnak akarja a legjobbat, mindenki csak az ő érdekeit védi-nézi-intézi.És persze középen Ő, aki kavarja ezt a rengeteg mocskot, akitől ha bármit számonkérünk /pl. rendőrségi feljelentést/, mosolyogva közli, ő ilyet nem tett-mondott. Ez csak egy fatális tévedés....
Na, innen léptem én ki /én tehettem/, de Cs sajnos nem tehette, mert ő a pénz "gondnoka."És mert senki nem veszi át tőle ezt a feladatot.
Tehát közös megegyezéssel úgy döntöttünk, már csak visszaszámolunk...És megkértük a gondozót, ne engedjen be hozzá senkit, Cs beleegyezése nélkül..../Evvel kapcsolatban megértem az ő álláspontját is, de itt most Cs. a túlélésért játszik..../
Tegnap telefon:elöző nap a szomszédasszony átment karácsonyozni. A beszélgetés végén ÖA odaajándékozott egy ezüsz garníturát, mert neki semmije sincsen már.......
Cs ezt megtudta, és kissé hisztérikus hangon felhívott, hogy azonnal fel kell hívnia a hölgyet, alá kell vele iratni egy ajándékozási szerződést. Én felajánlottam, megbeszélem vele, eddig emberi hangon tudtunk beszélni egymással.Na, ebből az emberi beszélgetésből egy másfél órás vita lett. Ő a dolog egyik felét élte át, mi a másikat....És ld egy kicsit feljebb:Őa középen hol ide-hol oda mosolygott, mindenkinek szórt egy kis epét a másikra.....Tehát ő a saját igazsága szerint döntött, a miénket pedig nem ismerte, és persze nem igazán tudott mit kezdeni vele, mert mi van, ha mi hazudunk?????Tehát másfél óra múlva úgy tettem le a telefont, nem ír alá semmit, de ha problémánk adódik, igazolni fogja az ajándékozást...És kellemes ünnepeket. Rohadt érzés, olyan emberekkel kell szemben állnom, akivel emberileg soha semmi bajom nem volt, és tudom, hogy rengeteget segített nekünk, milliószor életmentő segítséget kaptunk tőle, és sikerült elérni, hogy hazug, hálátlan dögnek tart minket....
Újra telefon Cs-nek, aki a végeredményt hallva kicsit hisztérikusabban üvölt, neki ez nem elég, akkor ő most újra hívja. Hiába a csitítás, nem és nem....
Persze az ő telefonja után már nem hajlandó semmire M. Holnap visszaviszi az egészet, tele van a töke, nem akart ő ekkora szarba lépni. Neki csak Öa-tól egy emlék lett volna.
Cs újabb telefonja, K menjen át és hozza el!A telefon nem műxik, M. elment otthonról. És persze feszeng K is, ő is tudja, nemígy kéne....
A végeredmény:késő este tudott volna csak K átmenni, amikor is M közölte nemír alá semmit, hagyjuk őt békén. És igaza van. Miért is kéne neki a szarban dagonyázni. Cs is egy kicsit lehiggadt. Hogy mi lesz a következő lépés?Foggalmam sincs. Megértem az ő indokait is:mivel ő a "vagyon kezelője", neki kell elszámolni a másik két unokatestvérnek az utolsó szőgről is. És ismerve őket, ezt szó szerint kell venni. Senkit nem fog érdekelni, hogy a betegség alatt rá nem nyitották az ajtót, csak akkor ha pénz kellett.....Egy dolog érdekli őket, a jussuk...És akkor számon fogják kérni a Melindának /és még sokaknak/adott ilyen-olyan ajándékokat. És ha nem tud vele elszámolni, akkor leperelik róla, "mert Öa pénzéből cserélte le a lakását..."És ezt tényleg csak így tudja magát tisztázni..Csak ebbe beleőrülünk...És sajnos úgy látom, Cs már a határán van......

Szeretnék neki segíteni, de nem tudok...Iszonyú lehet, hogy minden lépését ellendrukkerek fala között kell megtennie, akik nem kérdeznek, csak fújjolnak és leköpik. Emberi és rokoni kapcsolataink szakadtak meg. A többszáz rokon közül összesen 3 van, aki néhanapján felhív, mert nem érti, mi folyik itt. Meghallgat, és el tudja dönteni, ki mellé áll.
Tudom, hogy ez a kórház irtózatosan szar döntés. De nem tudunk más megoldást....De senki nem hív, hogy milyen alternatíva közül tudnánk választani...Csak ötletelni tudnak /és azt sem nekünk.../El kéne adni a festményt, bútort.../kinek, hol, ki veszi meg, mennyiért????/Ha el tudjuk adni, nyerünk két hónapot. Erre a helyre 6 hónapot vártunk. Ha nem megy be, nincs biztosíték, mikor mehet be....Újabb fél év. Nincs pénz, nincs gondozó......De ezek az érvek a "túlpartra" nem érnek el, nem is érdekli őket. Ők csak azt az infót tudják, a lányok csak az örökségre hajtanak, és ki akarják semmizni az öreganyjukat, és még gyorsan kórházba is dugják...
Itt tartunk most. És én már ettől nagyon rosszul érzem magam...Nemcsak az önös érdekeim miatt. Gyűlölöm a feszkót, mindig mindenkivek jó kapcsolatot tartottam fenn, nem viselem jól a jelenlegit. Nem tölt el a kialakult helyzet elégedettséggel, de nem tudok rajta változtatni. iszonyúan sajnálom a lányokat, a rájuk váró macerától is szeretném őket megkimélni, mint tudjuk, nem fog sikerülni.
És ebből sajnálom K-t, aki olyan marha, mint én. Nem sír, csak belül üvölt csendesen. És fogy....És rágódik. Mindenki úgy könyveli el, róla lepereg minden. Közben rágódik és siratja boldog gyerekkorát.
Cs sincs jobb helyzetben. A sok szar mellett még a költözés is kezdi kiborítani. A kettő együtt már sok. És sajnos ez a legközelebbieken, a gyerekeken csapódik le. Mert A. is fáradt, mindent akar két nap alatt. Az egyetlen szerencse, ma elutaznak egy hétre. Rájuk fért...és a gyerekere is Hab a tortán:Cs barátnője válik. És a házuk szerkezetkészen áll. És két gyerek:egy tizenéves és egy kétéves. És mintaházasság volt. és a lánynak nincs munkája.......

Hát ennyi. Remélem, ha kiírom magamból, kicsit könnyebb lesz. Mert nem tudok aluni, nappal is folyamatosan rágom magam.....És nehezen viselem az egyedüllétet. Néha a sírás határán, mert nem tudom kezelni az életem millió dolgát....pénz, egyedüllét, lányok, unokák....Változtatni kéne, de nem tudom, merre, és mit?????

2009. december 27.

Ez az év egy kicsit olyan volt, mint a tegnapi időjárás.....Plusz 15 fok, estefelé villámlás, és nyári zápor....És közben karácsonyi szent este......

És ennek folyamánya, hogy már egy hete nem tudok aludni:szinte állandósúlt migrén, és kényszerképzetek /agy daganat, elhülyülés..../, a nem alvás közben "nem kivánt dolgokokon" agyalás, agyalás az anyagi helyzetem felvirágzásán, Öreganyán...Egyik sem andalító álmot igérő téma....Ma éjjel még a pokoli derékfájás is beköszöntött. Még szerencse, hogy az újságok írják, a melegfront kikészíti az embereket. Tehát én is EMBER vagyok....

Kezdjük az elején....
Cs-ék három hete az új házban laknak. Ez jó, de.....Ez az örömteli esemény nem zajlott gördülékenyen. A sterssz már a költözés elött jelentkezett, amin aztán a költözés se sokat segített. Aztán a helyszínen az első nap néhány dolog is kiderült, ami ugyancsak nem simította ki a zilált idegeket. Pl az első esti fürdetés víz hiányában elmaradt, mert "elfelejtették" közölni, nem jó a víznyomás. A konyhai csaprendszer sincs a topon, valamint a kazán nem képes arra, hogy az egész házat felfűtse. Ergo, a gyerekek pár napig nem fürödtek, de jobb is mert legalább nem fáztak meg.....
De a sokk után, a szerelések után hangyalépésnyit javul a helyzet. A család szokja a hideget, a lakás szépül, egyre több hibát javítanak a szerelők, és egyszer mindennek vége lesz...Viszont az első hóesésnél a srácok élvezték a kertet, igaz, a kertbe menés még életveszélyes. Felfedeztünk két élelmiszer boltot, egy patikát, és tudom, melyik megállónál kell leszállni. Egyébként 5 perc/4 megálló/, de már van egy bejáratott félig gépesített útvonal is.
Egy szó, mint száz, alakul a család életminősége, a kedélyek lassan megnyugszanak, és már csak az ünnepi rokon és családlátogatásokat kell túlélniük.
Az első orvoslátogatás is lezajlott. Az új kerületi védőnő jelentkezett, Gordon "féléves státuszát" kellett elvégezniük. A státusz is és a tapasztalatok is kitünőek voltak, azt hiszem, orvos csere lesz. Felfedeztük a helyi közösségi házat, aminek a progija reményteljes, de a meghírdetett piaci nap egy kicsit csalódás volt. /de a kedvenc mézemből vettem!!!!/

Barnus:Igazi túlélő. Az oviban is beköszönt az influenza, ebböl Barnus sem maradt ki, mint ahogyaz egész családon átgázolt. Szerencsére nem a legdúrvább fajta, de az első jeleknél Cs. otthon tartotta Barnust, igy gyakorlatilag az összes gyerek együtt volt. Meglepő módon még mindig szivacsagy funkcióban működik a gyerek, a legújabb szerelem a számok. Szinte mindent számol, ahol számot lát, rögtön sorolja. Nem tudom, ez ovodai hatás, vagy a gyerekből jön???Még mindig kitöltené az egész napját, ha filmet nézhetne, de helyette inkább társast, és egyéb nyalánkságokat ajánlok neki. A számítógépet is tökéletesen kezeli, de hogy honnan tudja mit kell csinálni, titok.....És persze rajzol, verset mond és angol szavakat.
Mert Berta is elkezdte a bölcsiben a játékos angolt. De ő mondja is. Az autóban egész nap a Cookie megy, amit első naptól teli szájjal üvölt./mert Barnusnál is hallotta./Na, és ha Berta mondja, énekli, akkor ezt ő is tudja. Tehát a holt tudásról is kiderült, hogy tetszhalott...Csak elő kell csalogatni....Tehát Berta:gyönyörű és még mindig kimagaslóan okos. A csoportban messze ő a legokosabb, folyékonyan, választékosan beszél, teljesen szobatiszta, teljesen egyedül /is/ sokat játszik, akár puzzle-t is, de persze a nagy kedvencek a könyvek és néha a babák, Sokat ad az öltözködésre, ebben nagyon válogat, prioritást élveznek Barnus kinőtt ruhái. De szerencsére már felveszi a "pörgös" szoknyát is a lakk cipővel /ld. lejjebb./ A bölcsiben nagyon szeretik, tényleg a pedagógusok álma... Meg az enyém is..

Gordon..Mint írtam, a féléves státusza kitünő /tökéletes paraméterekkel rendelkező kisfiú/Még mindig szopik, de már ELFOGADJA TŐLEM A TÁPSZERT!!!!!!És ezt világgá kell kiabálni. Mert eddig ez úgy működött, ha Cs el akart valamit intézni, csak addig mehetett, amíg a köv. szoptatás ideje tartott. Aztán egyszer szeretett volna kicsit bulizni, én persze enyhe pánikkal ajánlottam fel a 3 gyerekre a szolgáltatásaimat. A két naggyal semmi baj, de Gordon???Na, vele se volt semmi. A gyerek felfogta, nagyanyja pánikban van, és hiába akar szopni a karomból, onnan biza nem jő tej..Viszont alternatívaként a jó nagyanyó valamit a szájába dugdos, ami nem is annyira rossz. Tehát elkapta a két kezével, és bedöntötte. Aztán egy kicsit forgatta a fejét, és már horpasztott. És ezt még három óra múlva is előadtuk. Ugyanúgy..És azóta kék az ég, a gyerek röhögve teljesíti a nincsanyateje opciót is, nem üvölti le a fejem, csak vigyorog...Éljen a féléves státusz!!!
Ja, egyébként hasra fordult és átalussza az éjszakát, és amikor nem alszik, karattyol, és szerelmetesen dumál a tesóinak..
A legfrisebb akció:karácsony. Jelentem, túléltem. Mivel anyagi helyzetem már a minuszt súrolja, /magyarul egy fillérem sincs/, kreatív ajándékok készültek. Elöször Gordon kapott egy sk takarót. Aztán tekintettel a lakásban társbérlő minuszokra, Barnusnak is csináltam egy takarót. "Szarból arany " technikával egy jópofa autós takarót hímeztem neki, ráírtam az régi és új utca nevét, a nagyik címét, Kikiét és végül az enyémet....Tényleg aranyos és látványos lett. A vlies-béléssel megkínlódtam. Kiváncsi leszek, mennyire válik be...Berta egy csoda rzhát kapott..Ehhez is itthon volt az anyag, és a kedvenc újságomból már régebben kinéztem ezt a fazont. És tényleg tündéri lett. Kapott egy ugyanilyen cipőt, szóval hízott a májam. A ruha annyira aranyos lett, hogy Barnus nyafogni kezdett, ő is lány akar lenni, ő is pörgős szoknyát szeretne...Na, ezt már én sem tudtam elintézni, de gyorsan varrtam neki egy nadrágot /szerencsére, mert a
régit kinötte, és ezt már másnap használatba kellett venni az ovodai mikuláson/ és egy mellényt, amit Berta ruhaanyagával béleltem, ha akarja, kifordítva is hordhatja....
Tehát:Ez lett a karácsony....Meg persze volt hal, fagyi, Kockásfülű társas, legohegyek /otthon/ és játék.......
Na, ennyit mára. Az élet sötétebb oldalairól talán máskor. Mert nem is tartozik az unokák életéhez, csak a miénkhez, de a miénket rendesen megkeseríti. A közvetlen folyamánya, ha tudnék is aludni, akkor sem tudok, mert ezen /is/ rágom magam.