Mama, képzeldd el......

Ez Berta legújabb szlogenje...Mert eddig is dumált, de már megállás nélkül. És minden történést így kezd el:mama, képzeldd el. És mivel millió dolog történik vele, már elég fejlett a képzelőerőm. Iszonyú sokat és nagy szókinccsel beszél. Az idegenek nem hiszik el, hogy csak most három és fél éves. Választékos, pontosan fogalmazó csaj. És az akaratát érvényesíti. Pl:egyik nap az oviba elvitte egyik kedvenc Annapetijét. Csenge szerencsére beírta a nevét a könyvbe. Mert véletlenül Kincső is ugyanazt a könyvet vitte magával, szerencsére ő is bevéste a nevét a sajátjába. Ment a nap a saját ritmusa szerint, és elöbb jöttek Kincsőért délután. Kincső fogta a könyvét, és elindult. Berta pedig piaci kofa módra és stílusban artikuláltlan hangon üvölteni kezdett, hogy Kincső ellopta a könyvét, és azonnal adja vissza!!!Az ovóvnő dermedten állt, próbálta nyugtatni a lányt, de olaj volt a tűzre....Kincső anyukája behozta a könyvet, nézze meg Berta, itt van Kincső neve...De újabb olaj a tűzre:Itt mindenki lop és hazudik, az igenis az ő könyve....Az ovónő persze nyugtatta Bertát, menjenek, együtt megkeresik a másik, Bertát illető példányt...Persze ott volt, benne Berta nevével. Erre a jólnevelt unoka megvonta a vállát és evvel lezártnak tekintette az ügyet. Az ovóvnő és Cs dermedten álltak a jelenet után és nem értették...Ilyet nem hallhatott tőlünk és sehol. Ezt a stílust sem...Hosszú unszolásra egy halk elmormogott "bocsánatot" elrebegett. Lehet, hogy ez az első jel, hogy otthon érzi magát az oviban???Az ovis barátja Kisbarnus. Eleinte voltak lányok, de ők lekoptak. De Kisbarnus maradt, a helyét még senki nem vette át.
Jellemző, hogy mindenki sokkal idősebbnek hiszi. Ha vele egykorú ismerősök között van, ég-föld különbség. Az unokatestvére és ismerősök lánygyerekei is kb egy év eltérést mutatna Bertához képest. Ezt eleinte csak szülői elfogultságnak a számlájára írtuk, de bee kell látni, Berta okosabb...
Egyébként a héten ő is otthon volt, mert egy csomó nyavalyát adnak az oviban és otthon is egymásnak....9 körül Cs. látja, hogy Berta pakolni kezd....És csendesen-magának lejátszotta magának a napi Áhitatot. Igy már van fogalmink, mit takar az áhitat. Volt "gyertyagyújtás, csendes gondolkodás, imádkozás és gyertyaoltás. Szerencsére nem vette észre a "leskelődést". Egyébként a szókincse mellett az önérzete is igen fejlett. És gyönyörűen rajzol. És igényes a ruháira is. Mert azt csak akkor lehet megvenni, ha ő elötte lemeózza. Mertz különben áll a szekrényben...Mondtam, csak amit ő akar.

Gordon...Égetnivaló ördög, akui fél óra alatt gyúrandó babává képes válni. Ha ébren van, pakol, dumál, eszik, AUTÓZIK.....És jár a szája. Az esetek nagy százalékában nem értjük, de sokszor teljesen ép kérdései vannak:hová megyünk????/jellemző..../Az autó és vonat már tökéletesen műxik, ez a kedvenc. Egyedül és egyre ügyesebben eszik. Általában már mindent egyedül akar...A nagy szerelem Barna, de azért Bertával is elvan, bár Berta számára még mindig kicsit betolakodó. Tökéletesen jön-megy, betölti a szobát. Egyedeül is nagyon jókat játszik. Ha a nagyok filmet akarnak nézni, akkor ő is egész sokáig bírja egy helyben...És jó helyen-jókor nevet...Szóval egy boldog másfél éves.

Barnus:ugy e Bertával néhány hónapja elkezdték az úszást. A közelben egy nagyon kultúrált helyet talált Cs. Elmesélte az előzményeket, de így is fogadták a gyerekeket. És azóta rendszeresen járnak. Igaz, két tanár van a csoportban, de mind a kettőt imádják a gyerekek. És mint legútóbb kiderült, az egyik csak Barnussal foglalkozik. Mert Barnus iszonyúan fél a víztől..PL. úszás elött olyan hasmenést kapott, hogy az anyja alig talált elég WC papírt. Mert ő akarja az úszást, szereti az oktatókat, de a félelmet nehéz legyűrni....Ott aztán mindent megcsinál, mert ugye teljesíteni kell......És minden foglalkozás után van valami újdonság...pl már az orrát is be meri tenni a vízbe. Legútóbb avval várta az anyját, hogy nagyon büszke magára -
:-))))))) Én csak attól parázok, hogy az iskolát is ilyen gyomorgörccsel fogja kezdeni?????Mert az egész család ilyen /ld én is/ de ettől a gyerek tönkre fog menni....Az iskolaválasztás lassan az utolsó etapba lép...A héten lesz az egyik iskola bemutatkozása....
A héten a szemészeti vizsgálat elintéződött. Szerencsére semmi baj nincs a szemével....Aneurológiai vizsgálat egy hónap múlva.....

Én: varrok, szabok, dolgozok és anyagokat tárolok. És kezd minden a fejemen túlnőni...Büszke voltam, hogy minden kapott munkát pikk-pakk megvarrok. Ehhez képest ezek csúsznak-másznak, sokat pepecselek. Eleinet azt hittem, csak a szervezetlenség, már elhitetem magammal, hogy lassúlok. És ez azért nem igaz, mert egész nap pörgök... És nincs haladás......

február eleje......

Mi volt eddig????Hányás, fosás /bocs......./Hol szólóban, hol csoportosan. A három gyerekből valaki biztos kóros, én eddig kétszer, Csenge is benyalta és K. is !!!!!És csak most kezdték promotálni a h1n1-t.
Barnusnak kezdődik ill sűrűsödik az iskola választás...Cs elment a Benedekbe, elsőre szimpi volt, de.....Nekem kétségeim vannak.......Úgy gondolom, talán a művészeti is játszik...De azért sűrűsödik a helyzet.
Ás a legfontosabb.....van munkám Nem merem hangosan hurrázni.... De dolgozom élvezem, és csókókat dobálok a fenti patrónusaimnak......Mert tegnap az előző hely is hívott. Egy percig pótolhatatlannak éreztem magam, de csak a nálam maradt kellékeket kérték vissza, és nem valószínű, hogy lesz meló....Ez nem esett jól, de örüljünk, mert van munka......És élvezem. A múltkor valahol olvastam:ha te nem becsülöd a munkád, miért várod, hogy más megbecsülje...Tehát félre kishitűség!!Élvezni a munkát, a pörgést! És a péntz. Mert ma meg tudtam Cs-t vendégelni a névnapján....nagyon jól esett....

K. Most kezdem rajta érezni a pánik szelét. A cég pénze zárolva, tehát ha dolgozik, ingyen dolgozik...Más meló nincs, mert év eleje van....És fizetni kell...A Ráday-t próbálják kiüríteni, ki akarják adni, most a bútor eladása a gond.....A temetési segélyt elbukta, kifutott a határidőből..../Megmondtam..../Mert az önkorm. mindent visszadob..Az én kérelmemet is harmadolták....Ennyit a jó kormány-rossz kormány kérdésről

kitisztuló szülinap....

Tehát pár napja borongtam.....

Aztán....Délelött jött a "munka".....Jónak néz ki, és talán még jobb is lehet. Nem merek hangosan ujjongani, csak magamban drukkolok-örülők.
Aztán délben meghívtak a lányok...A szerelmetes Gerlóczyba..Már ez is élmény volt, de elötte kaptam egy rakás meglepit...Virágot, szerecsendió darálót!! és egy összerakható MATRJOSKA mérőszettet...Hát ez eszement jó, mert már olyan régen vártam Matrjoskára, hogy legyen...És ez észveszejtöen jó, mert egymásba rakható és fehér és csodagyönyörű és hasznos és........

Na és a Gerlóczy!!!!Foglalt asztal, isteni kaja, szóval meg tudnám szokni......Tehát kisütött a nap és szép/ül/ a világ.



Más:a hivatalos téli nyavaja végigsöpört a családon. Sorrend:Gordon-Berta-Én-András-Barnabás. A különbség csak a láz mértékében és a testnyilásokban volt tapasztalható.

Cs meg beutalót kapott a mammográfiára. 20-ra. Addig is drukk.

szomorkás szülinap

Mert ma van a 61. Na nem ettől szomorkás...
Tegnap beadtam az évi rendszeres "beadványaimat":
Még örültem is, hogy milyen jó a dátum, biztos szerencsét hoz....Hát...nem.
Mert az Illető közölte, hogy megváltoztak a feltételek, a két papír helyett csak egyet fogadhat be, és ott is változások vannak. És persze negatív....Nem esett jól, egész nap kattogott az agyam, szoroztam, osztottam, és mindig erősen negatívba hajlott a végeredmény.
Reggel aztán telefonált valaki, a hirdetésemre reagált. Elsőre tökéletesnek tűnik, aztán majd meglátjuk....

A lányok szervezni kezdtek egy kis "ünnepi" kávézást, aminek lett egy kis utóélete...Mert egy félmondatból kiderült, K. angolul tanul...És a kombinációs gépezet elindult, hogy akkor ő most kinn próbál szerencsét. Értem én és meg is értem, de azért voltak rémálmaim....Ma reggel pedig kiderült, Cs mellében van egy csomó.....Azonnali beutaló kell....Hát boldog szülinapot........

Berta duma......

Első nap az oviban, közvetlenül karácsony, és családi "nyaralás" után.
Oviből jövet barátkozni próbálok. Szokásos kérdések:mi volt az oviban, hogy vannak a barátnői, elmesélte-e a nyaralását.....Kevés válasz, nincs kontakt.....Végső mentőkérdés:megkérdezte az ovónéni, ki-mit kapott karácsonyra??
Válasz:aha. Az átitat alatt..../megfejtés:áhitat alatt. Az elöbbinek "legalább van értelme"

A srácoknak /is/ jót tett az egy hetes pihi. Egész nap vízben lógtak, a két kicsi lábujjai között uszonyok nőttek. Ettől felbátorodva Barnus is megpróbálta a fejét betenni a vízbe....Néha tempózni is próbált, anyja legnagyobb rettenetére. Mert ez a mozgás tökéletes ismétlése volt annak, amivel 5 éve küzd /terápia, fejlesztés....../No comment.

édes kis emlékeim, avagy ugyanaz mástól....

Tehát újra megtörtént a nagy találkozás....Végeredmény? /Közel/ ugyanarról mindhármunknak totál más emléke van.....
Önző módon magammal kezdem:nekem Győr a mámor, önfeledtség, mézes napok, öröm és boldogság.....Sokszor nem találtam találkozási pontokat ugyanabban az emlékben.....

Bea ezt már kicsit szomorkásabban adta elő és végül Robi volt a megkeseredett vénember......De.....Robi a humorista, tehát valójában neki kellene a szépre tényleg szépként emlékeznie.....Bea pedig tudvalevően pesszimista, és pedig a hülye ugribugri....De végülis én ülök totál a szarban, és mégis úgy tudom érezni, hogy szép a világ...Hülye vagyok, nem akarom tudomásúl venni, hogy amiben ülök, az szar és nem csoki?????
Tényleg kicsit szomorúvá tett ez az este. Vártam, és a végén nem voltam maradéktalanul boldog.
Mert persze volt hangos röhögés, egymás szavába vágva mese. ugyanaz három látásmód szerint. És minden kicsit máshogy....Miért van az, hogy nekem szebb és színesebb volt minden??Megint a memóriám? /ami ugye szelektív??Tudatosan törlök mindent? Vagy ez már az alzheimer???/Tudom, nem kell bevonzanom a tudatomba....ugye milyen hivatalos???/Miután ezt a témát is röhögve körberágtuk, és miután mindenki elment a tv-ben milyen műsor ment???Az alzheimer kór....Na, ennyit a "bevonzásról....

Tehát ugyanazon földrajzi helyen éltünk közel ugyanazt a gyerekkort, és mégis mindenki máshogy élte meg....Bea a legidősebb. 4 évig ö volt Papiszemefénye, talán akkor még anyuék is "boldoganéltek....". Aztán lett Csuri, majd én és Robi...
Csuri körüli tragédiát ugye én még nem élhettem meg....De a családban a legnagyobb és legokosabb lány öngyilkossága és halála biztos mindenkire rányomta a bélyegét...Ahogy most kivettem és érezhettem a két kissebb lány /jelen esetben Ria és Nyúl/ egója sérült a legtöbbet.Én ebból csak Nyúl reakcióját élhettem meg...Labilitását, bizonytalanságát, öngyilkossági próbálkozásait.....Aminel egyenes következményei az ide-oda csapódásaim, Mamiéknál, intézetben, rokonoknál, férjjelöltek, Bélabá....És ettől én nem érzem keserűnek az gyerekkoromat, ezek nekem arany szabadságként vannak az emlékeimben. Érdekes módon a két évesen intézetben töltött év sem idéz semmi borzalmat. Erre két ideám van. Vagy nem volt borzasztó, vagy törlök....És sajnos az utóbbira voksolok. Millió dolog van, ami néha apró képekben bevillan. Tudom, ott voltam, és is szereplő vagyok, de csak villanások.....Tehát maradjunk abban a jótékony radír működik...Az eredmény egy csillógóan gyönyörű gyerekkor.../Persze most, hogy írom, már villog a lámpa:apu, üvöltözések, idegen emberek, kórház, egyedül rohadt betegen otthon...../
Bea sokkal keményebben élte meg...Mert ugye 4 évesen kapott egy koloncot, vagyis engem...Ettől a ponttól nem ő volt egyedül a drága nagylány, hanme hirtelen "anyává" vált, az én anyámmá....Mert a terv nem jött be. Hiába lettem- a házasság nem volt menthető, -innen jött az elöbb leírt reakció....És Beára maradt a "felnevelésem....És akkor már itt éltünk, és papiék sem segíthettek, mert akkorra nekik ott volt Csuri...

Robi státusza szerint akár isteni is lehetett volna....Győrben maradtak....Az első fiú unoka....Papi, mint ISTEN hordozta a tenyerén...És mégis R. úgy élte meg, hogy borus volt minden.....Papi olasz vérmérséklet szerint üvöltözött, Mami szegény már akkor hajnaltól dolgozott, .Attilára persze abszolut nem emlékszem....De a félszavakból úgy érzem, nem volt ididlli az állapot....A környezet, család, körülmények...Aztán édesapja halála, onnan M bolyongásai az országban....Akkor alig volt kapcsolatunk.És érdekes módon R humorista lett....Keserű bohóc....

Végignéztem rajtunk, és két megkeseredett, öreg embert láttam és magam, aki belül mindig vigyorogtam.../alzheimer kór?????:-))))/
Az uccsó órában aztán volt már röhögés, emlékszel arra........mint egy osztálytalálkozó......Csak utánna furcsa volt, nem éreztem azt a felszabadult érzést, de jó volt.....Vagyis igen, jó volt, de én végig ilyen röhögős -dejóvolt-ra vártam...
Mint kiderűlt, R. dokumentálni szeretné a klán történetét-történelmét. Kiderült, sokkal nagyobb körben tartotta a kapcsolatot a familiával. Jó lenne, ha én még át tudnám olvasni....És persze volt igéret, jövöre veled ugyanitt.....Tanulság???Nme tudom...Mert elöször is önző módon rögtön arra gondoltam, vajon az én triumvirátusom milyen emlékeket tud majd raktározni???Tudok-e nekik ennyire fényes-napos emlék lenni???Ez a nagyszüleimből adódott, vagy csak eljöttem egy rossz helyzetből és akkor az már csak JÓ tudott lenni???Mivel tudnék én maradandó emlékké válni????

édes kis emlékeim, avagy ugyanaz mástól....