2008. október 18., szombat

2008.01.08

Na, úgy néz ki, elkezdődött az év.
Szombaton megnéztünk egy lakást...Hát, felejtős....
Vasárnap reggelre arra ébredtem, beteg a tv. Kapargászásomra K csak annyit morgott, meghalt...Mármint a TV. Na, még szerencse, a napokban néztünk, megcsiklandozott az 5let, venni kéne. Qkkor az ár és K. érvei győztek. De ugye most:-)))))Egy kis szar a palacsintában csak az volt, hogy az utca jégpályává vált. Tehát a mehetnékemnek annyi.....Délben eszembejutott, G unokatesóját megkérdezem, menthető-e a nagybeteg. Na, Gábor szerint ez párszázas hiba, megcsinálja. De ez a jegesedésen nem javított. A rádió-tv egész nap mantrálta, élő ember ne menjen az utcára.....Hát, belémállt a para. Reggel Flohoz kell mennem, de hogy....
Reggel aztán összeszedtem a bátorságom, hát úgy araszoltam, mint egy nyugdíjas beszaet gólya. De....beértem. A munka olyan-amilyen, a hangulatom nem javult tőle. Lehet, rosszul vagyok összerakva, de nem értem, miért kell egész nap zsörtölődni, morogni, piszkálódni. Ettől jobb???NEKEM NEM. Én békét akarok....Meló után átvergődtem Cs-hez, ma volt hosszú idő után az olasz egyeztetés....És végre láttam az unokákat, Megtudtam, Berta tud tapsolni /ha akar/, integetni /ha akar/, mondja hogy anya /ld elöbb/....szóval tünemény, akár akarja, akár nem. Barnus pedig egész este dumált, tudományoasn megmutatta az összes új ajcsiját, hangszereit...
Apja viszonylag hamar hazaért, így indulhattam haza, viszonylag símán és gyorsan hazaértem. Nem úgy, mint Cs. Szegény a Móriczon várta a vilit, aztáén egyszer csak szóltak, hogy baleset van, a Skálánál állnak a potló buszok. Egy busz tényleg benn állt, zsufólva emberekkel, ami nem indult. Na erre Cs elhatározta, elindul gyalog. Amíg hazaért, nem jött se busz, se villamos. 40 prcig.
Ma szóltam Flonak, kéne pénz, a tavalyi időre fizetett egy tízest, majd kerek szemekkel megemlítettem, hogy ez nem annyi. Na, akkor megfordult a fejemben, most hazamegyek. Cs lehűtött, jobb a kis pénz, mint a semmi...Sajnos igaz.

És még mindig a jég az úr az utakon és még mindig félek útközben.....

Nincsenek megjegyzések: